by pts @ Wed May 31 06:09:29 CEST 2000 Milyen programmal készítettük a Fregattot? """""""""""""""""""""""""""""""""""""""""" WinWord 6.0 Rózsa Dávid TeX, LaTeX 2e Szabó Péter QuarkXPress 3.32 Szabó Péter CorelDraw 8 Költő András QuarkXPress 4.0 Szabó Péter WinWord 97 (8.0) Rózsa Dávid Kipróbálhattuk volna még az Adobe PageMaker 6.5-öt és az Adobe FrameMaker-t. A következőkben (hosszasan) azt vizsgáljuk, hogy az egyes programok mennyire feleltek meg a célnak (alkalmasak-e a feladat ellátására, mennyi bosszúságot okoznak, mennyi hozzáértés szükséges). (A Fregatt Diáklap a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban indult 1998. januárjában, a 2000-ben érettségizett A osztály munkájaként. Néhány megjelent számot teljes egészében, az eredeti, nyomtatásra került kinézetben olvashattok a weben: http://www.fazekas.hu/fregatt.) Néhány fogalom ~~~~~~~~~~~~~~ Kiadványszerkesztő program: olyan program, melyben egy reklámplakát, szórólap, 10--20 oldalas termékismertető, napilap, magazin (mondjuk 64 oldal alatt), esetleg rövid könyv -- egyszóval: kiadvány -- végleges, nyomtatásra kerülő változatát el lehet készíteni. Nem tipikus kiadvány: a hivatalos- és a magánlevél; a hosszabb lélegzetű szakdolgozat, könyv, szótár, lexikon; a matematikai/fizikai folyóirat, melyben rengeteg képlet található. Az előbb felsoroltak általában nem kiadványszerkesztővel készülnek (hanem pl. szövegszerkesztővel, amiről itt nem írjuk le, hogy pontosan micsoda), és a kiadványszerkesztőktől nem is várjuk el, hogy az előbb felsoroltakkal is jól boldoguljanak. Tehát egy kiadványszerkesztőnek ,,megbocsátható'', ha nem boldogul a (mondjuk 64 oldalnál) hosszabb szövegekkel és a matematikai képletekkel. Kiadványtípusok: A kiadványban szerepelhet sokféle szöveg (pl. cikk, hír, vers, képaláírás, apróhirdetés, hosszabb esszé, táblázat), képek (aprók és teljes oldal méretűek), elválasztó vonalak és egyéb grafikai díszítőelemek. A kiadvány lehet színes, részben színes (csak bizonyos oldalak színesek) és fekete-fehér. A kiadvány egy oldalának (tehát nem egy egymással szemközti ,,dupla'' oldalnak, hanem egy szimpla oldalnak) tipikus méretei: szórólap: A6, apró folyóirat (pl. Pesti Műsor): A5, szakmai folyóirat (pl. Élet és Tudomány), magazin, tévéújság: A4, napilap: A3, hirdetőoszlopra ragasztható plakát (pl. ,,...-kor Vizinyuszik-koncert a Népstadionban''): A2, a házak falát elárasztó óriásplakát: ?? (A-3??). A4: szélesség: 210mm, magasság: 297mm A3: az A4 hosszméreteinek sqrt(2)-szerese (nagyobb, mint az A4) A5: az A4 hosszméreteinek 1/sqrt(2)-szerese (kisebb, mint az A4) és így tovább... A Fregatt Diáklap 32--64 A5-ös oldalból álló, összefűzött, fekete-fehér újság, amely tartalmaz prózát, verset és képeket, de matematikai képleteket szinte egyáltalán nem. Színes nyomtatással nem kísérleteztünk, így ezzel -- az egyébként fontos, és nem magától működő -- a témával kapcsolatban nincs tapasztalatunk. (Azaz van tapasztalat, de az nem mérvadó, és nem a Fregatt készítése közben adódott.) Követelmények ~~~~~~~~~~~~~ Először azt tisztázzuk, hogy egy kiadványszerkesztő programtól mit várunk. 1. Szövegformátumok: egy szövegszerkesztővel (pl. WinWord 2.0) készült cikket is be tudjunk illeszteni a kiadványunkba. 2. Képformátumok: pixeles (pl. TIFF) és vektoros (pl. EPS) képeket, ábrákat könnyedén be tudjunk illeszteni a kiadványunkba. A képek számának és méretének a szabad memória és a processzor sebessége ne szabjon határt. (Tehát egy óriási, 20 Mb méretű képpel is könnyedén tudjunk dolgozni egy 16 Mb memóriájú gépen, még akkor is, ha mind a kiadvány mind a 64 oldalán van egy ilyen kép!) 3. Stabilitás: a program ne fagyjon le, még akkor se, ha hosszú a kiadvány, tele van képekkel, továbbá a képek, a szöveg és az ábrák többszörösen átfedik egymást. Ha a program mégis elszállna, mindig legyen biztonsági másolat, és így mondjuk csak előző 5 perc munkája vesszen el. A program ne fagyjon le a biztonsági másolat (vagy a kiadvány) betöltése közben. 4. Nyomtatás: a programból akármilyen, az oprendszer által támogatott nyomtatóra lehessen nyomtatni. A nyomtatás végeredménye ne függjön a kiadványszerkesztő verziószámától, az operendszertől, a nyomtatótípustól, a nyomtatódriver verziószámától, a processzor számolási pontosságától, a szabad memóriától, a szabad nyomtatómemóriától. A színes képek és szövegek színes nyomtatón színesen jelenjenek meg, az előre kiválasztott színszabványnak megfelelően. 5. Átrendezés: nyomtatás előtt ki tudjuk jelölni az oldalak sorrendjét, a nagyítás aránynát, a forgatás szögét, és azt, hogy egyetlen lapra hány oldal kerüljön (például egy A4-es lapra 4 db A5-ös oldal elfér: a lap mindkét felére 2 db A5-ös fér, egymás mellé, a laphoz képest mindkettő 90 fokkal elforgatva). Ha a nyomtató támogatja, tudjunk a lap mindkét felére nyomtatni. 6. Betűk: a kiadványszerkesztőben (több-kevesebb élőkészület után) az összes magyar betűt be tudjuk gépelni, beleértve az ékezetes betűket, és azon belül az ő, ű, Ő, Ű betűket, két vesszővel (tehát nem hullámvonallal és kalappal). Az idézőjel bal oldalt alul, jobb oldalt felül legyen, és ugyanolyan irányba ,,kunkorodjon'', mint a vessző. A háromféle méretű kötőjel közül (-, --, ---) a két rövidebb meglegyen, és a leghosszabbat ne használjuk. Mindez ne függjön attól, hogy milyen oprendszert, nyomtatót és nyomtatódriver-t használunk. 7. Elválasztás: a kiadványszerkesztő képes legyen a sorok végén a szavakat a magyar elválasztási szabályok és kivételek szerint automatikusan elválasztani, *ha* mi erre megkérjük. 8. Helyesírás: legyen magyar helyesírásellenőrző, amely, *ha* mi külön kérjük, legjobb tudása szerint megkeresi a helytelenül írt magyar szavakat, és javaslatot tesz a javításra. 9. Pontosság: a kiadványszerkesztő ugyanazt a szöveget mindig ugyanúgy tördelje (azaz állapítsa meg a sorhatárokat), függetlenül attól, hogy milyen verziót, milyen operációs rendszert, milyen nyelvet, milyen nyomtatót és milyen processzort használunk. Tehát a ha a kiadványt egy tetszőleges másik gépre átvisszük, akkor ott minden *hajszálpontosan* ugyanúgy jelenjen meg, mint ahogy az előző gépen elmentettük. Ha a másik gépen hiányoznak bizonyos betűtípusok, vagy egyes betűtípusok megváltoztak, de a nevük ugyanaz maradt, azt a program jelezze, és ajánlja fel az automatikus cserét, amit *mi* vagy elfogadunk, vagy nem. (A kiadványt az utóbbi esetben is engedje megnyitni.) 10.Szervezettség: mindig pontosan lehessen tudni, hogy mely file-okat kell átmásolni a másik gépre, hogy ott folytathassuk a munkát. 11.Makrók: bizonyos egyszerűbb feladatokra rövid programokat (makrókat) lehessen írni, melyek automatikusan ,,kattintgatnak'' helyettünk. 12.Stílusok: könnyen és következetesen át lehessen alakítani egy külső forrásból érkező szöveget, úgy, hogy az teljes mértékben illeszkedjen a kiadvány design-jához. 13.Függetlenség: a program sebessége ne függjön (érezhetően) a kiadvány hosszától és memóriaigényétől. A program ne igényeljen nagy méretű vagy sok színű monitort, gyors videókártyát. A program a képernyőt teljes mértékben a kiadvány szerkesztésére fordítsa (tehát ne a saját eszköztárai és menüsorai telítsék be a képernyőt), a képet mindig úgy nagyítsa, hogy a teljes képernyő ki legyen használva. A program ne függjön attól, hogy milyen billentyűzetünk van, és hogy azt milyen módban használjuk. 14.Kis méret: a kiadvány a lemezen kevés helyet foglaljon; a nyomtatás során ne kelljen óriási adatmennyiséget átvinni a nyomtatóhoz; lehessen úgy nyomtatni, hogy az igen kevés memóriájú és buta nyomtatók is (lassan, de biztosan...) korrekt eredményt produkáljanak. WinWord 6.0 ~~~~~~~~~~~ A WinWord nem igazán kiadványszerkesztő, hanem szövegszerkesztő. Mégis azért készítettük vele a Fregattot, mivel szinte mindenhol megtalálható, és viszonylag könnyű kezelni. Azért nem a legújabb WinWord-öt választottuk, mivel ahhoz már gyors gép kell (igen, még 2000-ben is vannak helyek, ahol 8 Mb-os 386-osokkal készítenek újságot, mivel egyszerűen nem jutnak hozzá jobb géphez). 1. Szövegformátumok: nem volt gond, mivel (a már említett széles elterjedés miatt) szinte mindenki WinWord-ben adta le a cikket. A szerzőket külön meg kellett kérni, hogy WinWord 2.0 vagy 6.0 formátumba mentsék el a .doc-ot, hogy mi is meg tudjuk nyitni. (Egyébként ebből a szempontból teljesen fölösleges és inkább hátrányos volt a WinWord újabb verzióinak megjelenése: a cikkíró ugyanolyan kényelmesen és pont ugyanúgy meg tudja írni a cikket WinWord 2.0-ban, mint WinWord 2000-ben (!), és a 2.0-val legalább nincs gond az egyre változó formátumok miatt.) Emlékezzünk rá, hogy a szerzőnek nem kell ügyelnie a kalapos ű betűkre, a betűtípusokra és a tördelésre, mivel az nem az ő feladata. Ha mégis venné a fáradságot, és betördelné, akkor se hagynánk meg az ő változatát (hanem a szerkesztő vagy a tördelőszerkesztő teljesen átvariálná a megjelenést), mivel a cikknek illeszkednie kell az újság design-jához, amivel a szerző nincs és nem is lehet pontosan tisztában. Épp ezért a legjobban a sima .txt-ben leadott cikkeknek örültünk volna, de ott sajnos a dőlt és félkövér betűk is elvesznek, és -- mivel nincs mindenhol tanított, egységes szabvány -- tördelési gondok adódnak, így maradt a WinWord 2.0. Tehát azt a szerzőt szerettük a legjobban, aki WinWord 2.0-ban adta le a cikkét, bekezdésekre tagolva, de mindenféle extra formázás nélkül. 2. A WinWord 6.0 egy-két kép beillesztése után betelíti a memóriát, instabillá válik, és megrongálja (!) a kimentett file-t, úgy, hogy azt soha többet nem lehet visszatölteni. Épp ezért képeket nem raktunk az újságba, hanem csak kihagytuk a helyet, majd 2--3 óra idegesítő és papírpazarló munkával odafénymásoltuk. Gondoljunk csak arra, hogy a fénymásolók mennyire szeszélyesek, maszatosak, ferdén fűzik be a papírt, és hogy a kicsinyítés arányát gyakran 5--6 elpazarolt lap után lehet megállapítani, de még akkor se biztos, hogy két, ugyanolyan paraméterekkel fénymásolt lap ugyanúgy néz majd ki. 3. A WinWord 6.0 gyakran lefagy, főleg hosszabb szövegeknél, és főleg akkor, ha matematikai képletek vannak a szövegben. (Szerencsére a Fregatt nem tartalmazott képletet.) Lefagyásnál a .doc file gyakran örökre megsérül (!), úgy, hogy azt már nem lehet visszatölteni. Sőt, néha még mentésnél is: azaz elmentem a file-t (semmi hibaüzenet), majd kilépek, megpróbálom betölteni, de nem megy. Épp ezért minden egyes mentést külön file-ba kell írni, kilépni a WinWord-ből, a Windows-ból, újraindítani, betölteni, és ha nem megy, visszatérni az előző mentéshez. Persze ennyire nem tragikus a dolog, de számítani kell rá. Ha nem illesztünk be se képet, se egyenletet, se semmit, kb. 50 oldal alatt maradunk, és egységes fejlécet és láblécet használunk, akkor nagyobb gond nélkül el lehet dolgozgatni. 4. A nyomtatási eredmény mindentől függ, átláthatatlanul és kijavíthatatlanul. Egy WinWord dokumentum csak pontosan ugyanazon a gépen, ugyanazon az oprendszeren, ugyanazzal a WinWord-del és ugyanazzal a nyomtatódriverrel lesz ugyanolyan. A másik gépre való átvitellel nem is kísérleteztünk. 5. Az oldalaknak csak a sorrendjét tudjuk megváltoztatni, ami édeskevés. Tehát a fénymásolóval kellett ügyetlenkedni megint csak 2--3 órán keresztül, hogy kicsinyítsük, forgassuk, és egymás mellé rakjuk az oldalakat. Az eredmény: a margók szinte mindenhol össze--vissza csúszkáltak (ne felejtsük: ember illesztette őket, analóg módon és fénymásolóval(!)), a nagy gonddal létrehozott újságunk első ránézésre összecsapottnak, igénytelennek tűnt, pusztán a margók miatt. Emlékezzünk rá, hogy A5 alapú újságot csináltunk úgy, hogy A4-es lapokra nyomtattunk, a lap mindkét felére két A5-ös oldalt raktunk egymás mellé. Az így kapott lapokat középen két |___| alakú kapoccsal összetűztük, és így árusítottuk. Természetesen nem volt mindegy, hogy egy A4-es lapra milyen sorrendben rakjuk fel az A5-ösöket, mivel úgy kellett csinálni, hogy ha az olvasó elkezdi lapozni, akkor az oldalak pont növekvő sorrendben jöjjenek. Tehát, ha pl. 16 db A5-ös oldalból áll az újság (ez csak példa, a Fregattok 32--64 oldalasak voltak), az 1. oldal a címlap, a 16. pedig a hátlap, akkor: bal jobb 1. A4-es lap külső oldala: 16 1 1. A4-es lap belső oldala: 2 15 2. A4-es lap külső oldala: 14 3 2. A4-es lap belső oldala: 4 13 3. A4-es lap külső oldala: 12 5 3. A4-es lap belső oldala: 6 11 4. A4-es lap külső oldala: 10 7 4. A4-es lap belső oldala: 8 9 Minderre a WinWord 6.0 nem volt képes, és mivel a WinWord 6.0-ból nem tudtunk semmilyen értelmes file-formátumba menteni, amin mát át lehetett volna alakítani a megfelelő sorrendre, ezért kénytelen voltunk a bizonytalan, sok ügyetlenséget és tévedési lehetőséget rejtő (és okozó) kézi fénymásolásos módszerhez folyamodni. Emlékezzünk rá, hogy azért választottunk a Fregattnak ezt a dupla A5-ös méretet, mert A4-es lapra szinte mindenhol lehet nyomtatni (míg mondjuk A3-asra csak nyomdában, kereskedelmi fénymásolóhelyeken stb.), tehát otthon és a suliban is. Így nincs se nyomdaköltség, se hosszú, a bizonytalanságot növelő átfutási idő. (Azon kívül az igényesen másolt és összetűzött, A5-ös újság jól mutat, látszik rajta az összeszedettség, és az is, hogy ez nem egy országos magazin, hanem valakiknek a belső kiadványuk.) 6. Az ő, ű betűk helyzete épp csak nem tarthatatlan, mármint Windows 3.1 és Winword 6.0 alatt. Valahonnan beszereztük a magyar Times New Roman és Arial fontokat (mert ugye a simában akkor még nem volt meg az összes magyar betű), és azokat használtunk. Sajnos azonban itt az idézőjelek pont elromlottak, így azokra külön kellett ügyelni. Ja, és természetesen csak olyan betűtípust használhattunk, melynek megvolt a magyar változata (ez az összesnek egy töredéke). 7. A magyar elválasztás kiválóan működött. Nem ajánljuk azonban az automatikus, háttérbeli elválasztást, mert egyrészt lassítja a gépet, másrészt pedig nem rakja be az elválasztó jeleket (CTRL-MINUS), így ha frissítjük az elválasztó-modult, teljesen másképp fog kinézni a Fregatt, és esetleg soha többet nem tudjuk ugyanolyan formában kinyomtatni. 8. A helyesírás-ellenőrző kiválóan működött. Bár néhány szót félreértelmezett, ez még belefér: ma a számítástechika és a nyelvészet nem áll olyan szinten, hogy tökéletes helyesírásellenőrző készülhessen. 9. Katasztrofális. Ugyanazt a szöveget ugyanúgy csak ugyanazon a gépen, ugyanazon hardverrel (stb., ld. 4. pont) tudjuk ugyanúgy megnyitni. Sajnos nagyon könnyű egy-két véletlen kattintással az egész oldalformátumot elrontani. A WinWord nem szól, hanem csendben áttördeli az egész dokumentumot, megváltoztatja a sor- és oldalhatárokat, ami ugye egy szakdolgozat esetében tök mindegy, de egy újságnál (kiadványnál), ahol mindennek pont a helyén kell lenni, ott és úgy, ahogy elsőre megálmodtuk, az alattomos, háttérbeli, visszaállíthatatlan áttördelés tarthatatlan és végzetes kimenetelű. 10.Mivel a szöveg csak bajosan, az áttördelés és egyes karakterek megváltozásának veszélyével vihető át más gépre, a szervezettséggel nem is foglalkoztunk. Pedig ez önmagában nem nagy gond. Csak a .doc-ot és a betűípusokat (.ttf) kell átvinni. Azt sajnos igen körülményes megállapítani, hogy melyik betűtípus melyik .ttf-ben van. Sőt, azt is kínszenvedés és sok hibát rejtő feladat kiötleni, hogy egyáltalán mely betűtípusokat használjuk a .doc-ban. 11.Makrók: teljesen korrekt. 12.Stílusok: teljesen korrekt. 13.Függetlenség: sajnos mindentől függ: a hardvertől, a dokumentum hosszától, mindentől. Nem átvihető, nem megjósolható függések. 14.Kis méret: viszonylag elfogadható a .doc mérete, egyetlen floppy-ra ráfér, talán .ttf-ekkel együtt. Persze a képek ebben nincsenek benne. Összefoglalásul: a WinWord 6.0 rengeteg területen csapnivalóan szerepelt. (Talán azért, mert szándékosan, elfogultan lehordtam. Talán azért, mert rosszul válogattem meg az összehasonlítási szempontokat. Talán azért, mert a WinWord csak ennyire képes). Főleg a következetesség és a megbízhatóság hiányzik belőle: hülyeségeitől, elszállásaitól a falra lehet mászni. Egyetlen esetben tudom ajánlani: ha az újság (tördelő)szerkesztője nem nagyon ért a számítógépekhez, és nem is célja, hogy megértse őket, sőt: az sem cél, hogy az újság igényesen nézzen ki. Tehát: ha a fontos az, hogy minél kevesebb idő teljen el a szerkesztéssel, és a minőség csak másodlagos szempont, akkor neki lehet rugaszkodni a ,,fapados'' módszernek: -- kevés számítástechnikai ,,szaktudás'' szükséges -- az újság végleges kinézete, formája nem számít, nem szempont -- az újságot nem kívánjuk egy későbbi alkalommal (akár 5 év múlva) kinyomtatni -- az újság Windows alatt WinWord-ben készül, egyetlen .doc az egész -- a szerzők WinWord 2.0-ban adják le a cikkeket -- az újság ugyanazon a gépen készül, melyen véglegesen ki lesz nyomtatva -- a gépre nem telepít senki új betűtípusokat, új nyomtatót, új WinWord-öt, új billentyűzetkiosztást, új helyesírásellenőrzőt, tehát *semmit* -- be kell szerezni a magyar ékezetes betűtípusokat -- a képek helye ki van hagyva, majd fénymásolóval kerülnek oda (2--3 óra) -- az oldalak nem a végleges sorrendben nyomtatódnak ki: majd fénymásolóval valaki a helyükre rakja őket (2--3 óra) Regeteg bosszúságra, nemműködésre, elszállásra kell számítani. Úgy kell leülni a WinWord elé, hogy ezek előbb-utóbb bekövetkeznek, és az alkalmazott technológia elkerülhetetlen velejárói. (La)TeX ~~~~~~~ A TeX (kiejtés: tekh) nem szövegszerkesztő, de nem is kiadványszerkesztő. Donald Ervin Knuth, a híres számítástechnikus (igen, ő, aki a Számítógép-programozás művészete c. könyvet, vagyis a Bibliát írta) 1983-ban így mutatja be a TeX-et a több, mint 500 oldalas, *minden* részletet felölelő könyvében: (a *kiemeléseket* én tettem bele) ,,This is a handbook about TeX, a new typesetting system intended for the creation of *beautiful books*---and especially for books that contain a lot of mathematics. By preparing a manuscript in TeX format, you will be telling a computer *exactly* how the manuscript is to be transformed into pages whose typographic quality is comparable to that of the world's *finest* printers; yet you won't need to do much more work than would be involved if you were simply typing the manuscript on an ordinary typewriter. In fact, your total work will probably be significantly less, if you consider the time it ordinarily takes to revise a typewritten manuscript since computer text files are so easy to change and to reprocess.'' Mielőtt lefordítanám, néhány fogalom, az angol--magyar kéziszótárból: type: I. 3. (nyomda)betű, betűtest; (betű)típus 4. (nyomdai) szedés -- set ~ (betűt) szed; in ~ ki van szedve; in bold(faze) type félköver szedés II. A. írógépen (le)ír, lefépel B. (író)gépel Itt már látszik a két eltérő jelentés: nyomdai szedés -- írógépelés. A különbség érzékeltetésére néhány angol szó fordítása: manuscript: kézirat typscript: gépírott/gépelt kézirat typewriter: írógép typist: gépíró(nő) type-caster, type-founder: betűöntő typeset: (ki)szed [szöveget] typesetter: betűszedő typesetting: (betű)szedés typographer: nyomdász; (betű)szedő typography: nyomdászat, könyvnyomtatás, tipográfia (*nem* topográfia!) typographic(al): nyomdászati, nyomdai; szedési; tipográfiai Mi lehet akkor a ,,typesetting system''? Szedési rendszer, nyomdai rendszer, betűszedő rendszer? Mindenesetre semmiképpen sem szövegszerkesztő vagy kiadványszerkesztő. Már a név is valami régi, 1800-as évek belire utal, a nyomdai szedés pedig egy profi, képzett, pontos és mérnöki tevékenységre, melynek a végeredménye egy minőségi nyomtatott termék (pl. könyv, újság, plakát). A TeX a legelső interaktív (WYSIWYG) szövegszerkesztő előtt jelent meg (az 1980-as évek elején), és fő célja, hogy bárki, aki *valóban* időt és energiát akar rá áldozni, nyomdai minőségű szöveget tudjon készíteni. A TeX használata valóban sokkal egyszerűbb, mint 5 év alatt kitanulni nyomdásznak (a szó klasszikus értelmében, nem a mai számítógépes lapkiadásra (DTP) kondolok), cipelni az ólom betűmintákat, rakosgatni őket, stb. Másrészt viszont a TeX sokkal bonyolultabb, mint egy mai, átlagfelhasználónak készült szövegszerkesztő. De ne feledjük: a szövegszerkesztő ,,mindenkinek'' készül (tehát az intelligencia, képesség, tudás és igényesség legalsó szintjén álló nagy tömegeknek), míg a TeX az odafigyelő, igényes, nem a profit imitáló, hanem a profivá válni akaró szerzőnek nyújt óriási segítséget. A TeX-et épp ezért nem ajánlom mindenkinek, és várhatóan soha nem fogja kiszorítani a WinWord-öt. (Mint ahogy soha nem lesz minden embernek egyetemi végzettsége.) A TeX-hez idő kell, amíg beleszokik az ember. Talán egy hónapnak is el kell telnie, mire valaki olyan szintre kerül, hogy egy újságot megcsináljon, betördeljen TeX-ben. De ha az első újságát elkészíti, a többi már gyerekjáték lesz, és *gyönyörűszép* lesz a nyomtatóból kijövő végeredmény. Akinek van rá ideje, energiája, a TeX mindenképpen megéri. (Elérhetőség: Linux és UNIX-ok alá a 'tetex' csomag, Windows-ra pedig a WinEdit és a MikTeX, DOS-ra EmTeX (sajnos az URL-t nem tudom)). Most pedig következzen Knuth bevezető mondatainak fordítása. ,,Ez a kézikönyv a TeX-ről szól. A TeX egy új betűszedési rendszer, melyet *gyönyörű* könyvek készítésére találtak ki -- ez belül is főleg olyan könyvekére, melyek sok matematikai képeletet tartalmaznak. Amikor a kéziratot TeX formátumban készíted el, *pontosan* megadod, hogyan kell a szövegből olyan oldalakat készíteni, melyek nyomdai minőségben a világ legjobb termékeivel is felveszik a versenyt; mindezt úgy, hogy nem kell sokkal több időt eltöltened vele annál, mintha csak egy sima írógépen begépelnéd a kéziratot. Sőt, a teljes eltötött idő valószínűleg sokkal rövidebb lesz, ha az írógéppel leírt kézirat átnézését, módosítását és a nyomdai eredménnyel való összehasonlítását is belaszámoljuk -- a számítógépben tárolt szövegfile-okat ezeknél sokkal egyszerűbb módosítani és átdolgozni.'' E helyen nem vállkozok arra, hogy (La)TeX tanfolyamot tartsak. Az érdeklődők megvehetik a magyar nyelvű, sötétzöld LaTeX könyvet, vagy elolvashatják a tetex-hez adott, angol nyelvű ismeretetőt. Knuth könyve, amiből idéztem, igazi alapmű. LaTeX-ről nem esik benne szó, csak az alap-TeX-ről (Plain TeX), de a rendszer működését Knuth-tól lehet igazán megérteni, és nem a LaTeX-leírásokból. A könyv a neten letölthető texbook.tex néven. A Fregattot LaTeX-ben készítettünk, de főleg a kényelem, és a nagyobb támogatottság miatt. Alig használtunk ki néhány dologot, amit alap-TeX-ben nagyobb feltörés lenne (pl. kéthasábos szöveg) 1. Szövegformátumok: A TeX nem interaktív, tehát úgy kell vele dolgozni, hogy egy text editorban (pl. Jegyzettömb, Norton Commander editora, joe, vi, Emacs stb.) elkészítünk egy ember által olvasható, .tex kiterjesztésű file-t, amely a szöveget, és \-sel kezdve a formázási utasításokat (pl. \bf: félkövér betű) tartalmazza. Ezután erre a .tex file-ra ráeresztjük a TeX-et, ami elkészít egy .dvi file-t. A .dvi-t pedig (UNIX, Windows és DOS alatt más és más módon) kinyomtatjuk. Az ábrákat EPS formátumban, külön file-okban tároljuk. Ennek megfelelően értelmetlen kérdés, hogy a TeX be tud-e olvasni mondjuk WinWord dokumentumot. (Nem tud!) Olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy egy Pascal fordító le tud-e fordítani BASIC nyelven írt programot. Nem tud. Ahhoz egy BASIC fordító kell, vagy egy olyan program, amely BASIC-et Pascal-ba alakít. Sajnos nem ismeretes igazán jó WinWord-ből TeX-be alakító, így ezt kézzel kell megcsinálni: megnyitjuk WinWord-ben, a formázásokat átírjuk (pl. ha látunk egy dőlt betűs szöveget, elé írunk egy '{\bf '-et, mögé pedig egy '}'-t, kézzel), majd elmentjük 'Csak szöveg'-ként. Macerás munka, de egy 48 oldalas újság esetén összesen egy óra alatt, viszonylag buktatók és bosszúságok nélkül le lehet tudni. 2. A TeX kizárólag az EPS (Encapsulated PostScript) képformátumot támogatja (a PDFTeX pedig a PNG-t (Portable Network Graphics)). A meglevő képeinket pl. az ImageMagick convert-jével hozhatjuk ilyen formára (EPSI vagy EPS2). Ügyeljünk arra, hogy a bemeneti képen a fehér képpontok valóban fehérek legyenek (tehát #FFFFFF és ne #FEFEFE). A képek beillesztése igen problémás, főleg, ha a szöveg mellé, oldalra kívánjuk rakni. Az utóbbira ne is szánjunk időt, mert sok bosszúságunk lesz vele. A TeX-et erre Knuth nem készítette fel, és a kiegészítők pedig csak igen gyatrán pótólják a hiányt. Óriási előnye a TeX-nek, hogy a sebessége és megbízhatósága nem függ se a dokumentum méretétől, se a képek számától. *Egyáltalán* nem függ, a TeX lényegéből adódóan. Akkora és annyi képet szúrúnk be, amennyi csak elfér a lemezen. 3. A TeX a lehető legstabilabb kiadvány-készítő rendszer. Eddig még nem sikerült lefagyasztanunk vagy hibás működésre bírnunk. (Igaz, hogy a TeX-nek vannak ,,fura dolgai'', de rövid gondolkodás után nyilvánvaló, hogy az -- a program szempontjából -- teljesen logikus, és mi közelítettük meg hibásan vagy naivan a témát. Ezek a ,,hibák'' a probléma lényegi megértése után gyorsan és következetesen orvosolhatók.) Akár teljes oldalas képek jöhetnek tízesével egymás után, vagy matematikai képletek 100 oldalon keresztül, meg se kottyan neki (éles helyzetben kipróbáltam mindkettőt). TeX-nél esély sincs, hogy egy elszállás miatt elvész a munkánk, hiszen ő a .tex-et csak olvassa (legfeljebb a .dvi veszhet el, de azt *bármikor* újra elkészíthetjük a .tex-ből). 4. A dvips programmal a .dvi-t .ps-be (PostScript) lehet konvertálni. A Windows-os ,,kultúr''körön kívül az egész számítástechnikában (és a profi DTP-ben) a PostScript a legelterjedtebb lapleíró nyelv. Az Aladdin cég által fejlesztett Ghostscript programmal a PostScript-et kinyomtathatjuk néhány olyan nyomtatón is, ami azt nem támogatja (pl. HP LaserJet 4). Ha ez még mindig nem lenne elég, PDFTeX-hel vagy Ghostscript-tel PDF-et is készíthetünk, amit szinte bárhol meg lehet tekinteni (Adobe Acrobat Reader-rel), és kis szerencsével ki is lehet nyomtatni. (Sajnos az Acrobat Reader rendkívül gyatrán nyomtat.) A TeX, a PDFTeX, a Ghostscript és az Acrobat Reader ingyenesen letölthető programok. 5. Linux alatt az ingyenes 'psutils' csomaggal (psselect, pstops stb.) a PostScript oldalakat tetszőlegesen kicsinyíthetjük, átrendezhetjük, forgathatjuk. Összemásolásra nincs szükség. 6. TeX-ben a kezdetektől fogva jól működött az összes ékezetes betű (beleértve a magyar nyelv betűit is), a képernyőn és a nyomtatón ugyanúgy, egyaránt. Ha -- -t, --- -t, ,,-t vagy ''-t gépelünk, automatikuasan a jó betűket kapjuk. (Erősen ajánlott az inputenc, t1enc csomag és a lemma.math.bme.hu-ról letölthető magyar TeX-bővítés, melyben minden pontosan le van írva.) 7. A már említett lemma.math.bme.hu-s magyar TeX-bővítés felrakása után a TeX jól fogja elválasztani a magyar szavakat. Sajnos azonban keskeny (kb. 7 cm-nél kiseb !!) hasábok esetén a TeX összezavarodik, és ronda lesz a kimenet. Ezen nem lehet segíteni, mert a zavar a TeX mélyéből jön, ugyanis kitűz magának egy célt, hogy milyen ,,szép'' legyen a bekezdés, de ezt keskeny hasáboknál nem tudja elérni. Ilyenkor a szóelválasztás sem segít, mert hiába lehetne elválasztani a szót, ha az adott töréspont a TeX-nek nem szép. Megoldás: ne használjunk keskeny hasábokat! 8. Magyar helyesírásellenőrző nincs. A UNIX-os ispell hasznos lehetne, de sajnos magyar nyelvet nem támogatja. (Egyébként is: profi szerkesztőségben nem kell helyesírásellenőrző :-)). 9. A TeX a lehető legpontosabb kiadvány-készítő rendszer. Rengetegféle számítógépen használják, de Knuth úgy írta meg, hogy *mindenhol* ugyanúgy fusson. Knuth készített egy tesztkészletet is, amely ellenőrzi, hogy egy adott TeX-implementáció megfelel-e a szabványnak. Az összes ma forgalomban levő megfelel. Igaz, hogy TeX-hez kevés betűtípus van, de azok *szabványosak*, és fejlesztők kijelentették, hogy *sohasem* fogják megváltoztatni őket (mármint a betűk méreteit, ami módosíthatja a sor- és oldaltörést). 10.Szervezettség: a TeX egésze úgy van kitalálva, hogy a felhasználónak magának kell megszerveznie a dolgokat. (Tehát rá van kényszerítve, hogy pontos legyen.) Érdemes az egy kiadványhoz tartozó file-okat egy könyvtárba rakni, és ezután a könyvtárat gond nélkül, egy az egyben át lehet másolni egy másik gépre. 11.Makrók: bár ezek nem a WinWord-höz hasonló ,,programocskák'', TeX-ben lehet makrókat írni, és a TeX-es makrók igen hatékonyak. (Gondoljunk arra, hogy az egész LaTeX mindenestül TeX makrók összessége.) 12.Stílusok: a LaTeX fő építőkövei a stílusok. A beépítettek (mint ahogy WinWord-nél) rondák, és nem a magyar tipográfiához igazodnak, de pár óra alatt össze lehet hozni egy szép stílust. 13.A TeX a lehető legfüggetlenebb kiadvány-készítő rendszer. Lásd még 9. pont. Óriási méretű kiadványokkal (akár 1000 oldal, tele képekkel) gond nélkül boldogul, még DOS alatt is, egy 16 Mb memóriájú gépen. 14.Kis méret: a .tex szinte alig nagyobb, mint egy sima .txt (Fregatt esetén 100K--200K). A generált PostScript kód is viszonylag tömör. Egyedül a pixeles képként készített EPS-ek óriásiak. Összefoglalásul: a TeX-et nem kifejezetten kiadványszerkesztésre találták ki: a nagyméretű képfile-ok, a körülményes képelhelyezés és a keskeny hasábok rondasága szól a TeX ellen. A másik oldalon viszont ott van az óriási stabilitás, hordozhatóság, szervezettség, programozhatóság, adatbiztonság, nyíltság, ingyenesség, a matematika képletek bevitelének bámulatos egyszerűsége. Ha viszonylag széles hasábú, kevés képet tartalmazó dokumentumot kell készíteni, ahol az esztétika (szépség), pontosság és nem gyorsan összecsaphatóság a legfontosabb szempont, akkor mindenképpen a TeX a nyerő választás. Nem véletlen, hogy a legtöbb matematikai folyóirat TeX-ben készül (Magyarországon, pl. KöMaL, az USA-ban, pl. AMS és a világ más tájain is). A TeX hatékony használatához szaktudás kell, a szaktudás megszerzéséhez pedig kedv, alkat, idő és kísérletező beállítódottság. Könnyű egy délután után feladni, és azt mondani, hogy a TeX vacak, fapados, használhatatlan, kőkori örökség. Ezellen ,,csak'' a rengeteg országos és egyész világon ismert folyóiratot, no meg a Fregatt 1999. februári -- 1999. májusi számát tudom felhozni. A Fregatt TeX-beli elkészítése a tördelőszerkesztőnek nem kínszenvedés, hanem öröm volt. QuarkXPress 3.32 ~~~~~~~~~~~~~~~~ Ha valaki nem tudná, ez egy kereskedelmi termék (letölthető a www.quark.com-ról). 3.32-es változata még Windows 3.1 alatt is fut, és már ott is remekel. (A Quark-nak Windows-os és Macintosh-os változata van.) A Quark igazi, belevaló kiadványszerkesztő (pont arra jó, amit a szöveg elején leírtam), bár ha Word-ről tér át az ember, úgy tűnhet, hogy ügyetlen, gyenge, ,,másodvonalas'' termék. Egyáltalán nem így van. A Fregatt tördelőszerkesztőjének az a véleménye, hogy az ilyen típusú újságot (és a plakátokat is) a legjobb Quark-ban készíteni (vagy egy hasonló képességű és hasonló célokat kitűző programban, például PageMaker-ben). A munka során szinte nincs bosszúság (kivéve az első alkalmakkor -- de utána rögtön megtalálja az ember, hogy amire ő gondolt, azt Quark-ban hogyan kell megcsinálni). A Quark-ot meg kell tanulni, mielőtt használja az ember. (Nem olyan, hogy kezdjünk el gépelgetni, és ha ronda, majd átformázzuk.) A Help sajnos igen gyatra, ezért jó kikölcsönözni egy magyar nyelvű könyvet, és az elolvasás után kimásolni a billentyűkombinációkat (pl. CTRL-3: beszúrja az aktuális oldalszámot; CTRL-szám: egyéb érdekes dolgok), mert ezek egy része hiányzik a help-ből, és nagyon hasznosak tudnak lenni. A Quark-ot telepítés után gondosan elő kell készíteni (akár 3--4 napos munka!), mielőtt elkezdjük gépelni a szöveget (betűtípusok, oldalminták, bekezdésstílusok, idézőjel, kötőjel, ékezetes betűk, próbanyomtatás -- nagyon fontos!). Az előkészítés lényegesen több szakértélmet igényel, mint maga a szöveg és a képek tördelése, és nem kell, hogy ugyanaz a személy végezze. Ha valaki már egyszer előkészített Quark-ot, másodjára már fél óra alatt megvan (feltéve, hogy a file-okat a régi gépről át tudja másolni). Tipp: A Quark csak akkor indul el, ha a Windows nyelve angol. Vezérlőpult/Területi beállítások. Ettől még használhatunk magyar billentyűzetet. Tipp: Ne vegyük meg a Passport (nemzetközi) változatot. Attól még *semmivel* sem lesz jobb a magyar nyelvi támogatás, helyesírás-ellenőrzőt és elválasztót se kapunk. Tipp: Van egy Helyes-e/QXT nevű program, magyar helyesírásellenőrző és elválasztó Quark-hoz. (Ugyanazok készítették, mint akik a WinWord ellenörzőjét.) 1. Szövegformátumokat: 10--20 szövegformátumot tud importálni. Ez soknak tűnik, de némelyikük túl extra, mások meg hibásan működnek. Úgy végzünk a leggyorsabban, ha WinWord-ben (akármelyik verzióban, amivel sikerül) megnyitjuk a szerzők által küldött szövegfile-t, elmentjük 'Windows Word 2.0' (nem 6.0!) formátumba, majd ezt importáljuk Quark-ban. Az idézőjelekre és magyar ékezetekre a Word-ben nem kell ügyelni, hanem importálás után majd Search&Replace-szel kijavítjuk őket. 2. Képformátumok: itt is van 10--20 formátum. Ezek közül a legfontosabb a TIFF (pixeles). Az LZW tömörítést ismeri, de csak Macintosh-os (Little Endian, MSB to LSB) byte ordert tud behozni. Ilyet például a Linux-os tiffcp (libtiff-tools Debian csomag) vagy Gimp 1.0 (1.1 már nem! az sajnos mentésnél nem kérdezi meg a byte order-t). Scannelés után érdemes Gimp-ben retusálni a TIFF-eket, például a randa szürke háttérből valódi fehéret csinálni stb. Vektoros ábárt TIFF preview-os EPS-ként illesszünk be. 3. Néha fogja magát, és elszáll, de ha gyakran mentünk, nem érhet meglepetés. A kimentett file-t mindig vissza tudja tölteni -- kivéve, ha mentés közben száll áll el. Ezért 2 file-ba, felváltva mentsünk, vagy mentés után a file-t vegyük át egy biztonságos helyre. Az elszállások a Fregatt tördelése során (egy 48 oldalas újságra gondoljunk, 6 oldalnyi képpel) összesen nem okoztak 10 percnyi időkiesést. Hallottam már olyanról, aki már 1000 oldalas szöveggel is dolgozott egyetlen Quark file-ban, de ilyet még nem láttam. 4. Csak PostScript nyomtatóra (az ilyen nyomtatók ára 500000 Ft-nál kezdődik) szeret nyomtatni, és a TrueType font-okkal kissé hadilábon áll. Tehát az az elképzelés, hogy kattintok a File/Print-re, és jó lesz, igen naiv. Tény és való viszont, hogy ha jól beállítjuk a Quark-ot, kitűnő nyomtatási eredményt produkál, és még a nyomdai színszétválasztást is támogatja (erre persze a Fregattnál nem volt szükség, mert az fekete-fehér volt, és lézernyomtatón (tehát nem nyomdában) nyomtattuk ki). Később még részletesen írok arról, hogyan kell beállítani a Quark-ot, hogy a nyomtatás (bármilyen nyomtatóra) jól működjön. A lényeg az, hogy *be lehet* állítani, és a beállítás után *minden* jól működik. 5. Átrendezés: Alapból nem tudja, de (lényegében) úgy oldottuk meg, hogy file-ba nyomtattunk, a kimeneti file-t kézzel átrendeztük, majd kiküldtük a nyomtatóra. Később ezt is részletesen leírom. 6. Betűk: Nem támogatja a Windows 95 Unicode-os fontjait (tehát azokat a betűtípusokat, melyekkel a WinWord-ből való nyomtatással rengeteg gond van: pl. kalapos ű betűk a papíron, noha a képernyőn minden jó). Ahhoz, hogy az ékezetes betűk, az idézőjelek és a kötőjelek rendben legyenek, egy betűtípus-szerkesztővel meg kell buherálni a használt betűtípusokat. Később ezt is részletesen leírom. Egy betűtípus Quark-osítása -- ha a felhasználó gyakorlott -- kb. 4*3 perc (a 4-es azért van, mert van sima, bold, italics és bold italics, és ezeket külön-külön kell) 7. A Helyes-e/QXT-ben van magyar elválasztó modul, de ezt a Fregatt tördelőszerkesztője nem szerette, azért, mert az *összes* lehetséges helyre beszúrta a kötőjeleket, nem csak a feltétlenül szükségesekre. Mivel Quark-ban amúgy is a lehető legigényesebb kimenetre törekszünk, és rögtön látjuk, mi hogy fog megjelenni, az elválasztást is érdemes kézzel végezni. (Sőt, lehet trükközni: ha 1 sort akarunk nyerni, de az elválasztás nem segít, akkor a betűközt könnyedén kissé -- alig láthatóan -- összébbhúzhatjuk.) 8. A Helyes-e/QXT-ben van helyesírásellenőrző, bár kissé lassúcska. 9. Legendásan pontos és következetes. Azt nem tudom, hogy Macintosh-ról PC-re (vagy fordítva) történő áthozatalkor is jó-e, de a dokumentumok gond nélkül másolhatók a gépek között, mindig ugyanúgy jelennek meg. Sőt, az újabb verziók teljesen korrektül töltik (és mentik!) a 3.32-es file-formátumot. A Quark (néha...) szól, ha a másik gépen ugyanolyan néven más betűtípus van. Ez azonban nem jelent nagy gondot, ld 10. pont. 10. Mivel a File/Collect for... kilistázza a használt betűtípusokat és a file-ok nevét, így mindig pontosan tudjuk, hogy mit kell magunkkal vinni. 11. Ez teljesen hiányzik az alap-Quarkból. Viszont lehet hozzá C-ben kiegészítőket (XTension) írni, de sajnos ez igen körülményes, és mire elkészül(ne), addigra már elavulna. Az még egy járható út, hogy a szövegdoboz tartalmát XTG formátumban (a Quark belső, szöveges formátuma) kimentjük, írunk rá egy szűrőt (pl. Perl-ben, pár óra az egész!), ami átalakítja, majd visszatöltjük. Esetleg egy másik programból DDE (Automation) segítségével vezéreljük a Quark-ot (billentyűleütések, stb.). Másik program: WordBasic, Visual Basic. 12. Ebben a verzióban csak bekezdés-stílusok vannak. 13. A hardverigény kicsi, de a Quark érezhetően lassabb a WinWord-nél. A hosszú dokumentumokkal jól boldogul. A sok kép se okoz neki problémát, mivel a képeknek csak egy kicsinyített változatát tölti be a memóriába. 14. A file a lemezen kevés helyet foglal (a sima .txt-nek mondjuk 3-szorosa). A nyomtatás egy teljesen más ügy, és valóban kissé körülményes. Nem árt, ha van 100 Mb üres helyünk (természetesen csak a nyomtatás idején, magához a kiadványszerkesztéshez nem kell). A Fregatt tördelőszerkesztője egyedül a táblázatokat hiányolta a Quark-ból. Persze ez sem tragikus, mivel tabulátorokkal megoldható, és utána kézzel közéjük rakjuk a vonalat... Persze ez sokkal babrásabb, mint a WinWord. Most pedig következzen a betűtípusok és a nyomtatás beállításának módja. (Lehet, hogy létezik más mód is, de nekem ezt sikerült kikísérleteznem). Szükséges: Macromedia Fontographer 4.0, Linux alatt Perl és Ghostscript, no meg olyan nyomtató, amit a Ghoscript támogat (pl. HP Laserjet 4). Ha csak PDF-et akarunk készíteni, a Linux-os cuccokra nincs szükség, helyettük Adobe Acrobat Distiller 3.0 (nem 4.0!) kell. ... psutil.exe (??) ... CorelDraw 8 ~~~~~~~~~~~ A Költő András tördelt Corel-ben, neki vannak elsőkézből tapasztalatai. Én is használtam már (2--3 órán keresztül) Corel-t, de amit itt írok, az főleg azon alapszik, amit az András véleménye alapján leszűrtem, és amit az András által készített végterméken láttam. QuarkXPress 4.0 ~~~~~~~~~~~~~~~ Minden tekintetben jobb, mint a 3.32. Csak Win32 alatt fut. (Azt hallottam, hogy a nyomtatás előtti színszétválasztás a régiben könnyebb volt, de a Fregatt szempontjából ez lényegtelen, mivel az újság fekete-fehér). Fontos előrelépések: -- nem változtattak a jól bevált alapkoncepción, (a hozzászokás után...) a kényelmes felületen, és kompatíbilis a file-formátum -- több opció, könnyebb kezelhetőség (például tabulátorok). Ez nem lényegi előny, mivel már a 3.32 is jól kezelhető. -- már PC-s byte sorrendű TIFF-et is betölt -- lehet görbe vonalra illeszkedő szöveget írni -- külön bekezdés- és betűstílusok -- különösen a nem téglalap alakú képeket könnyebb beilleszteni -- picit stabilabb Ezektől eltekintve a QuarkXPress 3.32-nél leírtak érvényesek. WinWord 97 (8.0) ~~~~~~~~~~~~~~~~ 6. Képernyőn jól, nyomtatón rosszul jelenik meg az ű betű. -- Szabó Péter